{"id":1074,"date":"2024-11-01T09:05:00","date_gmt":"2024-11-01T07:05:00","guid":{"rendered":"https:\/\/kivesblanka.hu\/?p=1074"},"modified":"2024-10-27T18:05:40","modified_gmt":"2024-10-27T16:05:40","slug":"a-munkahoz-valo-alkalmazkodasi-elmelet-bemutatasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/a-munkahoz-valo-alkalmazkodasi-elmelet-bemutatasa\/","title":{"rendered":"A Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Elm\u00e9let bemutat\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

A karrier tan\u00e1csad\u00e1sban igen sok\u00e1ig figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k azt a t\u00e9nyt, hogy a dolgoz\u00f3nak megfelel\u0151 alkalmazkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9gekkel kell rendelkeznie, hogy munk\u00e1j\u00e1ban sikeresen \u00e9s el\u00e9gedetten dolgozhasson. Lofquist \u00e9s Dawis (1984) Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Elm\u00e9let\u00e9t a Minnesota Egyetemen dolgozt\u00e1k ki 35 \u00e9vnyi kutat\u00e1s ut\u00e1n, s ennek c\u00e9lja annak megj\u00f3sl\u00e1sa, hogy a szem\u00e9ly mennyire tudna alkalmazkodni egy adott \u00e1ll\u00e1shoz. <\/strong><\/p>\n\n\n\n

Dawis \u00e9s Lofquist h\u00e1rom f\u0151 pontban hat\u00e1rozta meg a karrier tan\u00e1csad\u00e1si elm\u00e9letet, melyek sor\u00e1n a kliens tulajdons\u00e1gainak, szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1sainak \u00e9s a foglalkoz\u00e1sokhoz sz\u00fcks\u00e9ges tulajdons\u00e1gok \u00e9s k\u00f6vetelm\u00e9nyek \u00f6sszeegyeztet\u00e9s\u00e9vel igyekszik \u00e1ll\u00e1slehet\u0151s\u00e9geket felk\u00edn\u00e1lni. A munk\u00e1k adotts\u00e1gokat illet\u0151 k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek \u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9si mint\u00e1zatainak ismeret\u00e9ben a kliens adotts\u00e1gai \u00e9s \u00e9rt\u00e9kei alapj\u00e1n megv\u00e1laszthat\u00f3 a megfelel\u0151 karrier.<\/p>\n\n\n\n

Az ehhez kifejlesztett Minnesota Importance Questionnaire (MIQ) nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a mindenkori karrier tan\u00e1csad\u00e1s sikeress\u00e9g\u00e9hez. A te\u00f3ria \u2013 \u00fajfajta l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja miatt \u2013 sokkal nagyobb k\u00f6rben alkalmazhat\u00f3, mint a kor\u00e1bbiak.<\/p>\n\n\n\n

Bevezet\u0151<\/strong><\/h4>\n\n\n\n

A karrier eg\u00e9sz \u00e9leten \u00e1t tart\u00f3 fejl\u0151d\u00e9se nagyban befoly\u00e1solja az egy\u00e9n identit\u00e1s\u00e1t, \u00e9letst\u00edlus\u00e1t, az \u00e9let\u00e9vel val\u00f3 el\u00e9gedetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos j\u00f3l\u00e9t\u00e9t. A korai karrier tan\u00e1csad\u00f3i elm\u00e9letek \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a Von\u00e1s-Faktor elm\u00e9let \u2013 arra koncentr\u00e1ltak, hogy az egy\u00e9n ig\u00e9nyeit a munk\u00e1hoz igaz\u00edts\u00e1k, illetve, hogy a szem\u00e9ly hogyan illik bele a munkak\u00f6rnyezetbe (Parsons, 1909).<\/p>\n\n\n\n

A tan\u00e1csad\u00f3k ink\u00e1bb mag\u00e1ra a karrier kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra helyezt\u00e9k a hangs\u00falyt, amely majd el\u00e9gedett\u00e9 \u00e9s sikeress\u00e9 teszi a klienst. Ezzel egy\u00fctt a munk\u00e1hoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1t nagyban hanyagolt\u00e1k \u2013 mik\u00f6zben ez ut\u00f3bbi sokkal nagyobb r\u00e9sz\u00e9t teszi ki legt\u00f6bbek munk\u00e1j\u00e1nak, illetve, hogy \u00f6nmag\u00e1ban a munka kiv\u00e1laszt\u00e1sa nem garant\u00e1lja sem a sikeres karriert, sem az el\u00e9gedetts\u00e9get (Renfro-Michel et al., 2009). Annak ellen\u00e9re, hogy a munka \u00e9s alkalmazkod\u00e1s kapcsolat\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 Theory of Work Adjustment-et (magyarul Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Elm\u00e9let) m\u00e1r 1984-ban publik\u00e1lt\u00e1k (Dawis & Lofquist, 1984), a karriertan\u00e1csad\u00f3k m\u00e9g sok\u00e1ig nem haszn\u00e1lt\u00e1k az elm\u00e9let \u00fajfajta megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s \u00faj\u00edt\u00e1sait \u2013 amire pedig nagy sz\u00fcks\u00e9g lett volna (Hershenson, 1996).<\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00e9letr\u0151l r\u00f6viden<\/strong><\/h4>\n\n\n\n

A Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Elm\u00e9let (r\u00f6vid\u00edtve TWA) (Dawis & Lofquist, 1984) a Minnesota Egyetem harminc\u00f6t \u00e9ven \u00e1t folytatott Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Projektj\u00e9b\u0151l (Work Adjustment Project) n\u0151tte ki mag\u00e1t 1984-ben.
A Projekt els\u0151dleges c\u00e9lja az volt, hogy szakmai rehabilit\u00e1ci\u00f3s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtson a munk\u00e1jukban elbizonytalanod\u00f3 klienseknek (Dawis, England, & Lofquist, 1964). A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt megsz\u00fclet\u0151 \u00e9s tov\u00e1bbfejlesztett Elm\u00e9let a karrierv\u00e1laszt\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 feln\u0151tteken is alkalmazhat\u00f3, illetve nagy seg\u00edts\u00e9get adhat azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik aktu\u00e1lis munk\u00e1juk sor\u00e1n alkalmazkod\u00e1si probl\u00e9m\u00e1kba \u00fctk\u00f6ztek (Sharf, 2013).<\/p>\n\n\n\n

A Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Elm\u00e9let (Dawis & Lofquist, 1984) 18 \u00f6sszetev\u0151b\u0151l \u00e1ll, s a c\u00e9lja, hogy megj\u00f3solja az egy\u00e9n munk\u00e1hoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s\u00e1t. Dawis \u00e9s Lofquist (1984) defin\u00edci\u00f3ja szerint a munkaalkalmazkod\u00e1s egy folytonos \u00e9s dinamikus folyamat, aminek sor\u00e1n a dolgoz\u00f3 a munkak\u00f6rnyezet\u00e9vel val\u00f3 \u00f6sszhang el\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u00e9s fenntart\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik.<\/p>\n\n\n\n

Sokszor nevezik Szem\u00e9ly \u2013 K\u00f6rnyezet \u00d6sszeill\u00e9s elm\u00e9letnek (Person\u2013Environment Correspondence Theory) \u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt a Von\u00e1s-Faktor elm\u00e9let egy speci\u00e1lis p\u00e9ld\u00e1ja (Dawis, 2002).<\/p>\n\n\n\n

A munk\u00e1hoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9t legfontosabb t\u00e9nyez\u0151 a dolgoz\u00f3 munk\u00e1val val\u00f3 el\u00e9gedetts\u00e9ge (Satisfaction), illetve a munk\u00e1ltat\u00f3nak a dolgoz\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9vel val\u00f3 el\u00e9gedetts\u00e9ge (Satisfactoriness) (Dawis, 2005; Heron, 1954). Ezen k\u00e9t el\u00e9gedetts\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke alapj\u00e1n megj\u00f3solhat\u00f3, mennyire val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a dolgoz\u00f3 az \u00e1ll\u00e1s\u00e1ban marad, sikeres lesz benne, illetve el\u0151menetelre lesz k\u00e9pes (Bizot & Goldman, 1993; Melchiori & Church, 1997).<\/p>\n\n\n\n

Min\u00e9l jobban egyeznek a szem\u00e9ly adotts\u00e1gai (k\u00e9szs\u00e9gek, ismeret, tapasztalat, hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s, viselked\u00e9s, stb.) a kijel\u00f6lt poz\u00edci\u00f3 elv\u00e1r\u00e1saival, ann\u00e1l nagyobb a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, hogy a munk\u00e1t j\u00f3l fogja v\u00e9gezni \u00e9s a munk\u00e1ltat\u00f3 meg lesz el\u00e9gedve a teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9vel. Hasonl\u00f3an, min\u00e9l ink\u00e1bb kiel\u00e9g\u00edt\u0151ek a munkahelyi meger\u0151s\u00edt\u00e9sek (jutalmak) a dolgoz\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, ann\u00e1l val\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy el\u00e9gedett lesz a munk\u00e1j\u00e1val (Edwards, Caplan, & Harrison, 1998; Winter, 2009).<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s: A K\u00e9pess\u00e9gek, \u00c9rt\u00e9kek, Szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s \u00c9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00f6k \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se<\/strong><\/h4>\n\n\n\n

A Von\u00e1s \u2013 Faktor Elm\u00e9lethez hasonl\u00f3an az \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9gek m\u00e9r\u00e9se nagyon fontos a Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Az egyes t\u00e9nyez\u0151k m\u00e9r\u00e9s\u00e9re k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 teszteket fejlesztettek ki, melyeket a karrier-tan\u00e1csad\u00e1s els\u0151 l\u00e9p\u00e9sek\u00e9nt kell felvenni a klienssel, hogy konkr\u00e9t adatokat \u00e9s k\u00f6rvonalazott k\u00e9pet kapjunk a szem\u00e9ly k\u00e9pess\u00e9geir\u0151l, \u00e9rt\u00e9kszeml\u00e9let\u00e9r\u0151l, szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00e9r\u0151l (Hershenson, 1996). <\/p>\n\n\n\n

Az Adotts\u00e1gok (abilities) magukban foglalj\u00e1k a alkalmass\u00e1got (aptitude) \u00e9s az elsaj\u00e1t\u00edtott k\u00e9szs\u00e9geket (skills), melyeket a General Aptitude Test Battery (GATB) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehet m\u00e9rni.<\/p>\n\n\n\n

A Minnesota Importance Questionnaire (MIQ) \u00e1ltal m\u00e9rt \u00c9rt\u00e9kek a sz\u00fcks\u00e9gletek egy csoportj\u00e1t mutatj\u00e1k meg (Gay, Weiss, Hendel, Dawis, & Lofquist, 1971). Hat olyan \u00e9rt\u00e9ket hat\u00e1roztak meg, amit mindenki keres a munk\u00e1j\u00e1ban: a Teljes\u00edtm\u00e9ny \u00e9s siker, Munka komfort, St\u00e1tusz \u00e9s elismer\u00e9s, Altruizmus \u00e9s seg\u00edt\u00e9s, Biztons\u00e1g \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1g, illetve \u00d6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g: kreativit\u00e1s \u00e9s felel\u0151ss\u00e9gteljes munkav\u00e9gz\u00e9s (Sharf, 2013).
A Szem\u00e9lyis\u00e9g st\u00edlus azt mutatja meg, hogy bizonyos adotts\u00e1gokkal \u00e9s \u00e9rt\u00e9kekkel rendelkez\u0151 egy\u00e9n hogyan hat a k\u00f6rnyezet\u00e9re. Dawis \u00e9s Lofquist a szem\u00e9lyis\u00e9g st\u00edlus n\u00e9gy jellemz\u0151j\u00e9t hat\u00e1rozt\u00e1k meg: Gyorsas\u00e1g, Er\u0151fesz\u00edt\u00e9s, Ritmus \u00e9s Kitart\u00e1s. Ezek a jellemz\u0151k megmutatj\u00e1k, hogy az egy\u00e9n milyen gyorsan, milyen er\u0151sen, milyen mint\u00e1zat szerint \u00e9s milyen hosszan reag\u00e1l a k\u00f6rnyezet\u00e9re (Dawis & Lofquist, 1984).<\/p>\n\n\n\n

A kliens \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se Dawis \u00e9s Lofquist (1984) szerint az Adotts\u00e1g-\u00c9rt\u00e9k kapcsolat\u00e1nak kifejez\u0151d\u00e9se. \u00dagy gondolt\u00e1k, a tan\u00e1csad\u00e1sban van jelent\u0151s\u00e9ge, de az elm\u00e9letben csup\u00e1n m\u00e1sodlagos szempontt\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik l\u00e9p\u00e9s: A foglalkoz\u00e1sok k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek \u00e9s felt\u00e9teleinek m\u00e9r\u00e9se<\/strong><\/h4>\n\n\n\n

A kliens jellemz\u0151i ut\u00e1n a munka vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l kell inform\u00e1ci\u00f3t szerezn\u00fcnk.
Az egy-egy foglalkoz\u00e1sban dolgoz\u00f3 emberek adotts\u00e1gait (GATB) \u00e9s \u00e9rt\u00e9keit (MIQ) felm\u00e9r\u0151 teszteket \u00e1tlagolva megtudhatjuk, hogy \u00e1ltal\u00e1ban az egyes poz\u00edci\u00f3kban mire van sz\u00fcks\u00e9g. Ilyen \u00e1tlagol\u00e1sra a szem\u00e9lyis\u00e9gm\u00e9r\u00e9s sor\u00e1n nincs lehet\u0151s\u00e9g, \u00edgy az elm\u00e9let csak az Adotts\u00e1gok \u00e9s az \u00c9rt\u00e9keke mint\u00e1zat\u00e1ra koncentr\u00e1l (Dawis & Lofquist, 1984).<\/p>\n\n\n\n

Munkaelemz\u0151k vizsg\u00e1latai \u00e9s azonos \u00e1ll\u00e1st bet\u00f6lt\u0151 egy\u00e9nek GATB tesztj\u00e9nek \u00e1tlagol\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edthatjuk azt az Adotts\u00e1g mint\u00e1zatot, amelyeket egy-egy foglalkoz\u00e1s megk\u00f6vetel. A \u00c9rt\u00e9k mint\u00e1zat meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra kifejlesztett\u00e9k a Minnesota Job Description Questionnaire-t (MJDQ), amely felm\u00e9ri, a foglalkoz\u00e1s milyen szem\u00e9lyi \u00e9rt\u00e9keket k\u00f6vetel meg. (Borgen, Weiss, Tinsley, Dawis, & Lofquist, 1968).<\/p>\n\n\n\n

A harmadik l\u00e9p\u00e9s: Az Adotts\u00e1gok, \u00c9rt\u00e9kek \u00e9s Meger\u0151s\u00edt\u00e9sek \u00f6sszeilleszt\u00e9se<\/strong><\/h4>\n\n\n\n

A kliensr\u0151l \u00e9s a foglalkoz\u00e1sokr\u00f3l szerzett inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n eld\u00f6nthet\u0151, melyik passzol legink\u00e1bb az adott szem\u00e9lyhez. A teszteken k\u00edv\u00fcl az alkalmazkod\u00e1si st\u00edlus felm\u00e9r\u00e9se is hasznos lehet a v\u00e1logat\u00e1sn\u00e1l \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gek sz\u0171k\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l. N\u00e9gy faktor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00edrhat\u00f3 le annak m\u00e9rt\u00e9ke, hogy a szem\u00e9ly mennyire k\u00e9pes a k\u00f6rnyezet\u00e9hez alkalmazkodni, illetve, hogy az adotts\u00e1gok, \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a munka mennyire illenek \u00f6ssze (Dawis & Lofquist, 1984).<\/p>\n\n\n\n

A szem\u00e9ly vagy a k\u00f6rnyezet Rugalmass\u00e1ga meghat\u00e1rozza annak m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t, hogy meddig tudj\u00e1k toler\u00e1lni az adotts\u00e1gok \u00e9s az elv\u00e1r\u00e1sok-, valamint az \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a meger\u0151s\u00edt\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszhang hi\u00e1ny\u00e1t. A rugalmass\u00e1g egy\u00e9nr\u0151l egy\u00e9nre \u00e9s k\u00f6rnyezetr\u0151l k\u00f6rnyezetre v\u00e1ltozik. Bels\u0151 t\u00e9nyez\u0151k \u2013 mint a szem\u00e9lyis\u00e9g vagy a szervezeti kult\u00fara \u2013 \u00e9s k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151k \u2013 alternat\u00edv lehet\u0151s\u00e9gek el\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge \u2013 egyar\u00e1nt befoly\u00e1solj\u00e1k a rugalmass\u00e1g m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t. Amint az \u00f6sszhang hi\u00e1nya olyan m\u00e9rt\u00e9ket \u00f6lt, hogy rugalmasnak lenni m\u00e1r nem j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat, valamilyen alkalmazkod\u00e1s valamelyik form\u00e1j\u00e1nak kell megjelennie (Winter, 2009).
Ha neh\u00e9zs\u00e9gekbe valaki neh\u00e9zs\u00e9gekbe \u00fctk\u00f6zik munk\u00e1ja sor\u00e1n, megpr\u00f3b\u00e1lhatja megv\u00e1ltoztatni a k\u00f6rnyezet\u00e9t \u2013 ezt nevezik Hat\u00e1snak (activeness) \u2013 vagy saj\u00e1t magukban v\u00e1ltoztatnak \u2013 amit Ellenhat\u00e1snak (reactiveness) h\u00edvnak. Az \u00c1llhatatoss\u00e1g vagy Kitart\u00e1s pedig arra vonatkozik, hogy a szem\u00e9ly mennyi ideig k\u00e9pes elviselni a neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, miel\u0151tt munkahelyet v\u00e1ltana (Bhagat, 1983).<\/p>\n\n\n\n

Egy m\u00e1sik megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s az Adapt\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nyt helyezi k\u00f6z\u00e9ppontba; a v\u00e1ltoz\u00e1ssal val\u00f3 el\u00e9gedetts\u00e9get, illetve a v\u00e1ltoz\u00e1sok meg\u00e9l\u00e9se sor\u00e1n \u00e9rzett el\u00e9gedetts\u00e9get. H\u00e1rom v\u00e1ltoz\u00f3 tartozik ebbe a csoportba. Proakt\u00edvnak nevezz\u00fck azt a viselked\u00e9st, amellyel a szem\u00e9ly a munk\u00e1j\u00e1ban pr\u00f3b\u00e1l v\u00e1ltoztatni, m\u00edg a Reakt\u00edv viselked\u00e9s sor\u00e1n a szem\u00e9ly mag\u00e1ban hoz v\u00e1ltoz\u00e1st, hogy a munk\u00e1hoz jobban igazodjon. A Toler\u00e1ns viselked\u00e9s az, amit akkor alkalmaz a szem\u00e9ly, ha sem a proakt\u00edv, sem a reakt\u00edv nem m\u0171k\u00f6dik \u2013 teh\u00e1t elvisel (Griffin & Hesketh, 2003). <\/p>\n\n\n\n

A Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Elm\u00e9let legfontosabb r\u00e9sze a tan\u00e1csad\u00e1sban r\u00e9sztvev\u0151 szem\u00e9ly adotts\u00e1gainak \u00e9s \u00e9rt\u00e9keinek \u00f6sszep\u00e1ros\u00edt\u00e1sa a foglalkoz\u00e1sok e t\u00e9ren meg\u00e1llap\u00edtott k\u00f6vetelm\u00e9nyeivel, hiszen ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehet n\u00f6velni annak az es\u00e9ly\u00e9t, hogy a kliens j\u00f6v\u0151beli munk\u00e1j\u00e1val hossz\u00fat\u00e1von is el\u00e9gedett lesz, s abban sikeres lesz.<\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00e9let felhaszn\u00e1l\u00e1sa<\/strong><\/h4>\n\n\n\n

A Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Elm\u00e9let leghasznosabb \u00faj\u00edt\u00e1sa a Minnesota Importance Questionnaire (MIQ) kifejleszt\u00e9se volt, ami az egy\u00e9n munkaig\u00e9nyeit hivatott felm\u00e9rni (Gay et al., 1971). Az MIQ-t \u00f6sszekapcsolva az adotts\u00e1gokr\u00f3l szerzett inform\u00e1ci\u00f3kkal, a pontok \u00f6sszeilleszthet\u0151k a Foglalkoz\u00e1si Adotts\u00e1gok Mint\u00e1zat\u00e1val (Occupational Ability Pattern), illetve a Foglalkoz\u00e1si Meger\u0151s\u00edt\u0151 Mint\u00e1zatokkal (Occupational Reinforcer Pattern) (Dawis, Dohm, & Jackson, 1993). Ez az egy\u00e9ni \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s \u201eszem\u00e9lyre szabott\u201d, saj\u00e1tos \u00e1ll\u00e1slehet\u0151s\u00e9geket k\u00edn\u00e1l fel a kliens sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

A Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Te\u00f3ria elismeri, hogy szem\u00e9ly \u00e9s a k\u00f6rnyezet k\u00f6zti \u00f6sszhang nem felt\u00e9tlen\u00fcl lesz t\u00f6k\u00e9letes \u2013 tal\u00e1n mert a szem\u00e9ly nem megfelel\u0151 munk\u00e1t tal\u00e1lt, vagy a munk\u00e1ltat\u00f3 nem a legalkalmasabb jel\u00f6ltet v\u00e1lasztotta ki. M\u00e9g a megfelel\u0151 \u00f6sszhang is megv\u00e1ltozhat az id\u0151 el\u0151rehaladt\u00e1val. A dolgoz\u00f3 k\u00e9szs\u00e9gei fejl\u0151dhetnek, \u00edgy \u201ckin\u0151het\u201d az adott poz\u00edci\u00f3b\u00f3l, illetve a priorit\u00e1saik is megv\u00e1ltozhatnak az \u00e9let\u00fck egy\u00e9b ter\u00fclet\u00e9n bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sok miatt (Winter, 2009). Ezen \u201cl\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja\u201d miatt ez a Te\u00f3ria sz\u00e9lesebb k\u00f6rben haszn\u00e1lhat\u00f3, mint a legt\u00f6bb karrier tan\u00e1csad\u00f3i elm\u00e9let, mivel nem csup\u00e1n a karrier kiv\u00e1laszt\u00e1skor alkalmazhat\u00f3, hanem azok eset\u00e9ben is, akik valami\u00e9rt alkalmazkod\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9geket \u00e9lnek meg aktu\u00e1lis munk\u00e1jukban (Griffin & Hesketh, 2005), illetve a visszavonul\u00e1ssal kapcsolatos tan\u00e1csad\u00e1sban is haszn\u00e1lhat\u00f3 (Harper & Shoffner, 2004; Sharf, 2013).<\/p>\n\n\n\n

\u00d6sszegz\u00e9s<\/strong><\/h4>\n\n\n\n

Lofquist \u00e9s Dawis (1984) Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Elm\u00e9lete az\u00e9rt igaz\u00e1n figyelemrem\u00e9lt\u00f3, mert a szem\u00e9ly saj\u00e1t von\u00e1sainak meghat\u00e1roz\u00e1sa ut\u00e1n a lehets\u00e9ges \u00e1ll\u00e1sok k\u00f6vetelm\u00e9nyeivel \u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9seivel is \u00f6sszeilleszti azokat. Az elm\u00e9let a munk\u00e1hoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1st igyekszik megj\u00f3solni. Dawis \u00e9s Lofquist szerint az egy\u00e9n adotts\u00e1gai \u00e9s \u00e9rt\u00e9kei j\u00f3sl\u00f3 t\u00e9nyez\u0151i az alkalmazkod\u00e1snak \u00e9s az egy konkr\u00e9t \u00e1ll\u00e1sban elt\u00f6lt\u00f6tt id\u0151nek, amennyiben az \u00e1ll\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges adotts\u00e1gok k\u00f6vetelm\u00e9nyei \u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9si mint\u00e1zatai ismertek.
Az elm\u00e9lethez kifejlesztett MIQ nagy \u00faj\u00edt\u00e1s volt az addigiakhoz k\u00e9pest, seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az egy\u00e9n munk\u00e1val kapcsolatos ig\u00e9nyei is m\u00e9rhet\u0151ek lettek. Ez a foglalkoz\u00e1sokhoz sz\u00fcks\u00e9ges adotts\u00e1gokkal \u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9sekkel \u00f6sszegy\u00farva egyedi karrier opci\u00f3kat mutat meg a kliensnek.<\/p>\n\n\n\n

A Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Te\u00f3ria sz\u00e9lesebb k\u00f6rben haszn\u00e1lhat\u00f3, mint p\u00e9ld\u00e1ul az alkalmazkod\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fczd\u0151knek tartott- \u00e9s a nyugd\u00edjba vonul\u00e1ssal kapcsolatos tan\u00e1csad\u00e1sban is haszn\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

Hivatkoz\u00e1sok<\/strong><\/h4>\n\n\n\n

Bhagat, R. S. (1983). Effects of Stressful Life Events on Individual Performance Effectiveness and Work Adjustment Processes Within Organizational Settings: A Research Model. Academy of Management Review<\/em>, 8<\/em>(4), 660\u2013671.<\/p>\n\n\n\n

Bizot, E. B., & Goldman, S. H. (1993). Prediction of Satisfactoriness and Satisfaction: An 8-Year Follow Up. Journal of Vocational Behavior<\/em>, 43<\/em>(1), 19\u201329.<\/p>\n\n\n\n

Borgen, F. H., Weiss, D. J., Tinsley, H. E., Dawis, R. V., & Lofquist, L. H. (1968). Minnesota Job Description Questionnaire. Minneapolis, MN: Univeristy of Minnesota, Psychology Department, Vocational Psychology Research.<\/p>\n\n\n\n

Dawis, R. V. (2002). Person-environment-correspondence theory. In D. Brown (Ed.), Career choice and development<\/em> (4th Edition, pp. 465\u2013509). San Francisco, CA: Jossey-Bass.<\/p>\n\n\n\n

Dawis, R. V. (2005). The Minnesota theory of work adjustment. In S. D. Brown & R. W. Lent (Eds.), Career development and counseling: Putting theory and research to work<\/em> (pp. 3\u201323). Hoboken, NJ: John Wiley & Sons.<\/p>\n\n\n\n

Dawis, R. V., Dohm, T. E., & Jackson, C. R. (1993). Desribing work environment as reinforcer systems: einforcemnet schedules versus reinforcer classes. Journal of Vocational Behavior<\/em>, (43), 5\u201318.<\/p>\n\n\n\n

Dawis, R. V., England, G. W., & Lofquist, L. H. (1964). A theory of work adjustment. Minnesota Studies in Vocational Rehabilitation<\/em>, (15), 1\u201327.<\/p>\n\n\n\n

Dawis, R. V., & Lofquist, L. H. (1984). A psychological theory of work adjustment<\/em>. Minneapolis, MN: Univeristy of Minnesota Press.<\/p>\n\n\n\n

Edwards, J. R., Caplan, R., & Harrison, R. V. (1998). Person-Environment Fit Theory: Conceptual Foundations, Empirical Evidence, and Directions for Future Research. In C. L. Cooper (Ed.), Theories of organizational stress<\/em> (pp. 28\u201367). Oxford: Oxford University Press.<\/p>\n\n\n\n

Gay, E. G., Weiss, D. J., Hendel, D. D., Dawis, R. V., & Lofquist, L. H. (1971). Manual for the Minnesota Importance Questionnaire. Minnesota Studies  in Vocational Rehabilitation<\/em>, (28), 1\u201383.<\/p>\n\n\n\n

Griffin, B., & Hesketh, B. (2003). Adaptable Behaviours for Successful Work and Career Adjustment. Australian Journal of Psychology<\/em>, 55<\/em>(2), 65\u201373.<\/p>\n\n\n\n

Griffin, B., & Hesketh, B. (2005). Counseling for work adjustment. In S. D. Brown & R. W. Lent (Eds.), Career development and counseling: Putting theory and research to work<\/em> (pp. 483\u2013505). Hoboken, NJ: Wiley.<\/p>\n\n\n\n

Harper, M. C., & Shoffner, M. F. (2004). Counseling for Continued Career Development After Retirement: An Application of the Theory of Work Adjustment. The Career Development Quarterly<\/em>, (52), 272\u2013284. https:\/\/doi.org\/10.1002\/j.2161-0045.2004.tb00648.x<\/p>\n\n\n\n

Heron, A. (1954). Statisfaction and statisfactoriness: complementary aspects of occupational adjustment. Occupational Psychology<\/em>, (28), 140\u2013153.<\/p>\n\n\n\n

Hershenson, D. B. (1996). Work adjustment: A neglected area in career counseling. Journal of Counseling & Development<\/em>, (74), 442\u2013446.<\/p>\n\n\n\n

Melchiori, L. G., & Church, A. T. (1997). Vocational Needs and Satisfaction of Supported Employees: The Applicability of the Theory of Work Adjustment. Journal of Vocational Behavior<\/em>, 50<\/em>(3), 401\u2013417.<\/p>\n\n\n\n

Parsons, F. (1909). Choosing a vocation<\/em>. Boston: Houghton Mifflin.<\/p>\n\n\n\n

Renfro-Michel, E. L., Burlew, L. D., & Robert, T. (2009). The interaction of work adjustment and attachment theory: employment counseling implications. Journal of Employment Eounseling<\/em>, 46<\/em>, 18\u201326.<\/p>\n\n\n\n

Sharf, R. S. (2013). Applying Career Development Theory to Counseling<\/em> (6th Edition). International Edition: Brooks\/Cole Cengage Learning.<\/p>\n\n\n\n

Winter, D. (2009). Theory of work adjustment. The Careers Group, University of London. Retrieved from https:\/\/careersintheory.files.wordpress.com\/2009\/10\/theories_twa.pdf<\/strong><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A karrier tan\u00e1csad\u00e1sban igen sok\u00e1ig figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k azt a t\u00e9nyt, hogy a dolgoz\u00f3nak megfelel\u0151 alkalmazkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9gekkel kell rendelkeznie, hogy munk\u00e1j\u00e1ban sikeresen \u00e9s el\u00e9gedetten dolgozhasson. Lofquist \u00e9s Dawis (1984) Munk\u00e1hoz Val\u00f3 Alkalmazkod\u00e1si Elm\u00e9let\u00e9t a Minnesota Egyetemen dolgozt\u00e1k ki 35 \u00e9vnyi kutat\u00e1s ut\u00e1n, s ennek c\u00e9lja annak megj\u00f3sl\u00e1sa, hogy a szem\u00e9ly mennyire tudna alkalmazkodni egy adott […]<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":1078,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"23","_seopress_titles_title":"Munk\u00e1hoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1si elm\u00e9let bemutat\u00e1sa","_seopress_titles_desc":"A karrier tan\u00e1csad\u00e1sban igen sok\u00e1ig figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k azt a t\u00e9nyt, hogy a dolgoz\u00f3nak megfelel\u0151 alkalmazkod\u00e1si k\u00e9pess\u00e9gekkel kell rendelkeznie, hogy munk\u00e1j\u00e1ban sikeresen \u00e9s el\u00e9gedetten dolgozhasson.","_seopress_robots_index":"","footnotes":""},"categories":[23],"tags":[90,87,84,86,89,92,85,88,93,91,83],"class_list":["post-1074","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-edukativ-tartalmak","tag-adottsagok","tag-dolgozoval-valo-elegedettseg","tag-ertekek","tag-karrier-tanacsadas","tag-minnesota-importance-questionnaire","tag-minnesota-job-description-questionnaire-t-mjdq","tag-munkahoz-valo-alkalmazkodas","tag-munkaval-valo-elegedettseg","tag-rugalmassag","tag-szemelyisegstilus","tag-twa"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1074","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1074"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1074\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1079,"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1074\/revisions\/1079"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1078"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1074"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1074"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kivesblanka.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1074"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}