Az emberi viselkedés és normák alakításában fontos befolyásoló tényező a környezetből érkező visszajelzések. Különösen igaz ez serdülőkorban, amikor a fiatalok egyre inkább kortársaik, barátaik véleményére támaszkodnak, megkezdik a kognitív és érzelmi  leválást szüleikről. A szexuális érdeklődés megjelenése (hormonális és érzelmi szinten) a serdülőkorban kezdődik, illetve ebben az időszakban szerzik meg sokan első szexuális tapasztalatukat. Egy 2016-os USA-ban végzett felmérés szerint 19 éves korra a fiatalok 71%-a már létesített szexuális kapcsolatot, a szexuális aktivitás korai megkezdése (illetve az életkornak megfelelően részletes, nyitott és őszinte szexuális felvilágosítás hiánya) pedig gyakran növeli a nemi úton terjedő betegségek (STD-k) és a tinédzserkori terhesség kockázatát. A szexualitás is egy társadalmilag tanult viselkedés, abban az értelemben, hogy a viselkedés megítélése, mi “normális” és mi “abnormális”, társadalmi konvenció eredménye.

A kortársak szerepe

Számos kutatás igazolja, hogy a serdülők szexuális viselkedésére jelentős hatást gyakorolnak a kortársak. Noha biológiai tényezők, például a nem, a pubertás kezdetésnek ideje vagy a hormonális szintek is szerepet játszanak, a szociális tényezők – mint a szegénység, családi problémák, erőszakos környezet, alacsony iskolai teljesítmény – szintén szerepet játszanak a szexuális aktivitás korai megkezdésében. Ezen kívül a fiatalok hozzáállása, értékrendje és a szexuális normákról alkotott elképzeléseik is meghatározó tényezők. Gyakran számolnak be arról, hogy vélt/valós megfelelési kényszerből cselekednek, illetve nem mindig tudják, hogyan is mondjanak nemet a szexuális nyomásra.

A barátok hatása

A serdülők információszerzése a szexualitásról gyakran barátaik révén történik, különösen, ha otthon, illetve az oktatási-nevelési intézményükben nem beszélnek ilyen témákról erre nyitott, kompetens felnőtt személlyel (szülő, iskolaorvos, pszichológus, szocális munkás, tanár, stb). A szexuálisan tapasztalt barátok modellként szolgálhatnak, és befolyásolhatják a fiatalok szexuális életének kezdetét. Kutatások szerint azok a fiatalok, akiknek szexuálisan aktav barátaik vannak, maguk is nagyobb valószínűséggel lépnek szexuális kapcsolatba.  

Romantikus kapcsolatok és szexuális nyomás

A romantikus partnerek szintén jelentős hatást gyakorolnak a fiatalok szexuális viselkedésére. A kamaszok gyakran kezdenek szexuális kapcsolatba egy szeretett partnerrel, különösen akkor, ha monogám, szerelmi kapcsolatban állnak. Azonban főleg lányok esetében előfordul, hogy megbánják az első szexuális élményt (legfőképp annak körülményeit), amelyet gyakran alkohol vagy tapasztalatlanság kísér. Az is gyakori, hogy a pár tagjai tudatosan vagy tudatalatt keltett és megélt nyomás miatt mennek bele a szexuális helyzetbe, vagy nem tudják, hogyan mondjanak nemet a felkérésre. Itt ismét erősen szerepet játszik a társas közegnek (aki épp lehet a partner) való megfelelni vágyás.

Deviáns viselkedés és társas nyomás

A serdülőkori problémás viselkedések, például az alkohol- és drogfogyasztás, gyakran társulnak korai szexuális aktivitással. A kutatások szerint a szexuálisan aktív fiatalok hajlamosabbak más deviáns viselkedésekre is, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás és a bűnözés. A szociális kapcsolatokban gyakran előforduló „kihívások” vagy „merések” szintén szerepet játszanak a veszélyes viselkedésekben, különösen a serdülő fiúk körében, akik nagyobb valószínűséggel hajlandók teljesíteni egy-egy ilyen kihívást.

A kortárs hatás túlértékelése?

Bár számos kutatás hangsúlyozza a kortársak szexuális viselkedésre gyakorolt hatását, néhány tudós megkérdőjelezi ennek mértékét. Egyes kutatások szerint a fiatalok viselkedését inkább az befolyásolja, amit gondolnak barátaikról és az ő viselkedésükről, mint az, hogy valójában mi történik. A serdülők gyakran választanak olyan barátokat, akik hasonló érdeklődésűek és értékrendűek, és a szexuális aktivitásuk inkább ennek a baráti körnek az eredménye lehet.

Tehát lehetséges, hogy a kortársi nyomás mértéke nem olyan számottevő, mint gondoljuk, mivel sok fiatal tévesen ítéli meg barátai valódi szexuális viselkedését, így a saját magában felépített elvárásoknak próbál megfelelni a valódi normák helyett.

Összegzés

A serdülőkorban a kortársi csoporthoz való tartozás kulcsfontosságúvá válik, ami számos viselkedésbeli változást okozhat, többek között szexuális téren is. A serdülők mindent megtesznek azért, hogy ne kerüljenek ki közösségükből, és ennek következtében jelentős változásokon mennek keresztül. A kortársak jelentős szerepet játszanak abban, hogy a kamaszok hogyan készülnek fel a felnőttkorra, és a szexuális viselkedés is ennek a folyamatnak a része.

---

Mit tehetünk szülőként, felnőttként ebben a témában? Hogyan segíthetem a serdőlő gyermekement ezen a téren?

Szülőként és/vagy egy serdülő életében lévő fontos felnőttként fontos, hogy támogató és nyitott környezetet biztosítsunk a gyerekek számára, különösen a szexualitás témakörében. Néhány lépés, amivel segíthetjük a serdülő szexualitással kapcsolatos életfeladatának megismerését, elfogadását:

1. Nyílt és őszinte kommunikáció: beszéljünk a szexualitásról nyíltan, érthetően, életkoruknak és érdeklődési mértéküknek megfelelően, és figyeljünk arra, hogy a kamaszok kényelmesen kérdezhessenek! Fontos, hogy ne ítélkezzünk, és ne tabusítsuk a témát!
2. Szexuális nevelés: nyújtsunk hiteles információkat a szexről, beleértve az érzelmi és fizikai aspektusokat is! Segítsünk a gyerekeknek megérteni a szexualitás egészségügyi kockázatait, például a nemi úton terjedő betegségeket (STD-k) és a nem kívánt terhességet – de emellett a szexualitás pozitív oldalát se hagyjuk ki, nem az elrettentés a cél, hanem az informált gondolkodás és döntéshozatal segítése!
3. Értékek közvetítése: beszéljünk a családunkban fontosnak tartott értékekről és normákról! Ne csak a biológiai szempontokat hangsúlyozzuk, hanem az érzelmi érettség és a felelősségteljes döntéshozatal fontosságát is!
4. Az „igen” és „nem” fontossága: tanítsuk meg a serdülőknek, hogyan fejezzék ki határozottan az érzéseiket, és hogyan mondjanak nemet, ha nem érzik készen magukat egy szexuális helyzetre! Hangsúlyozzuk a beleegyezés jelentőségét és azt, hogy minden kapcsolatban fontos a kölcsönös tisztelet!
5. Modellként szolgálni: a felnőttek magatartása és hozzáállása is nagy hatással van a serdülőkre. Legyünk példaképek, mutassunk pozitív mintákat a párkapcsolati viselkedésben és a szexualitás felelősségteljes kezelésében!
6. Társadalmi hatások felismerése: segítsük a gyermekeinket abban, hogy kritikusan gondolkodjanak a kortárs nyomásról, és ne érezzék úgy, hogy csak azért kell szexuálisan aktívnak lenniük, mert a baráti körük azt sugallja! Beszéljünk arról, hogy nem minden információ vagy minta, amit a kortársaktól vagy a médiából kapnak, megbízható!

Ezekkel a lépésekkel biztonságosabb, támogatóbb környezetet teremthetünk a serdülők számára, segítve őket abban, hogy felelősségteljes döntéseket hozzanak a szexualitás terén.

---

Felhasznált irodalom:

Billy, J. O. G., & Udry, J. R. (1985). Patterns of Adolescent Friendship and Effects on Sexual Behavior. Social Psychology Quarterly, 48, 27–41. https://doi.org/https://doi.org/10.1177/0272431698018001002

Chilman, C. S. (1983). Adolescent sexuality in a changing American society – Social and Psychological Perspectives for the Human Services Professions (Second edition). New York: Wiley.

Crockett, L. J., Raffaelli, M., & Moilanen, K. L. (2003). Adolescent Sexuality: Behavior and Meaning. In G. R. Adams & Berzonsky (Eds.), Blackwell Handbook of Adolescence (p. 371–392.). Malden: Blackwell Publishing.

Guttmacher Institue. (2016). American Teens’ Sexual and Reproductive Health (Fact Sheet). Retrieved from https://www.guttmacher.org/sites/default/files/factsheet/fb-atsrh.pdf

Hofferth, S. L. (1987). Risking the Future: Adolescent Sexuality, Pregnancy, and Childbearing. (S. L. Hofferth & C. D. Hayes, Eds.). Washington (DC): National Academies Press (US).
Panel on Adolescent Pregnancy and Childbearing

Jaccard, J., Blanton, H., & Dodge, T. (2005). Peer Influences on Risk Behavior: An Analysis of the Effects of a Close Friend. Developmental Psychology, 41(1), 135–147. https://doi.org/10.1037/0012-1649.41.1.135

Lammers, C. R., Ireland, M., Resnick, M., & Blum, R. (2000). Influences on Adolescents’ Decision to Postpone Onset of Sexual Intercourse: A Survival Analysis of Virginity Among Youths Aged 13 to 18 Years. Journal of Adolescent Health, 26, 42–48. https://doi.org/10.1016/S1054-139X(99)00041-5

Miller, B. C., & Fox, G. L. (2016). Theories of Adolescent Heterosexual Behavior. Journal of Adolescent Research, 2(3), 269–282.

Morrison, D. M., Gillmore, M. R., Hoppe, M. J., Gaylord, J., Leigh, B. C., & Rainey, D. (2003). Adolescent Drinking and Sex: Findings from a Daily Diary Study. Perspectives on Sexual and Reproductive Health, 35(4), 162–168.

O’Brien, M. (2012). Research on Teenage Sexuality. HSE Crisis Pregnancy Programme. Retrieved from www.crisispregnancy.ie/research- policy/research-reports

O’Brien, M. (2016). Research About The Sexual Health And Sexuality Education Needs Of Young People In Care. HSE Crisis Pregnancy Programme. Retrieved from www.crisispregnancy.ie/research- policy/research-reports

Sieving, R. E., Eisenberg, M. E., Pettingell, S., & Skay, C. (2006). Friends’ Influence on Adolescents’ First Sexual Intercourse. Perspectives on Sexual and Reproductive Health, 38(1), 13–19. https://doi.org/10.1363/psrh.38.013.06

Vesely, S. K., Wyatt, V. H., Oman, R. F., Aspy, C. B., Kegler, M. C., Rodine, S., … McLeroy, K. R. (2004). The Potential Protective Effects of Youth Assets From Adolescent Sexual Risk Behaviors. Journal of Adolescent Health, 43, 356–365. https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2003.08.008

Whitaker, D. J., & Miller, K. S. (2016). Parent-Adolescent Discussions about Sex and Condoms. Journal of Adolescent Research, 15(2), 251–273. https://doi.org/10.1177/0743558400152004

Whitbeck, L. B., Yoder, K. A., Hoyt, D. R., & Conger, R. D. (1999). Early Adolescent Sexual Activity: A Developmental Study. Journal of Marriage and Family, 61(4), 934–946. Wyatt, G. E., & Riederle, M. H. (1994). Reconceptualizing issues that affect womn’s sexual deciosion-making and sexual functioning. Psychology of Women Quarterly, 18, 611–625. https://doi.org/10.1111/j.1471-6402.1994.tb01050.x